regi.gifegy pogánykori férfi portré, szépen kidolgozott technikával elkészitve

 

Még mielőtt rátérnék a Szent Kelemen templom, Sissinus képére röviden bemutatnék néhány alkotást annak demonstrálására, hogy a kereszténység – különösen Itáliában – micsoda károkat okozott a művészet terén. A pogány mesterek, tanítók kiirtásával megszűnt a szépség, a szemet, lelket gyönyörködtető megjelenési forma: mivel egy igénytelen toprongyos hatalom ragadta magához az élet minden területét, ezért csak igénytelen, ronda képi kifejezésre voltak képesek.

 

 

 

 

 

 

uj.gifaz előző képpel szemben éles groteszként a néhány száz évvel későb, amolyan tehetségtelen grafikaként egy keresztény művész összeszenvedett arcképét láthatjuk.

Senkinek nem szükséges képzőművészeti főiskolát végezni ahhoz, hogy meglássa a két kép közötti óriási különbséget.

A katolikus kereszténységben soha nem volt tiltva a humán képi ábrázolás és az, hogy semmi értékes képanyag nem maradt fenn a VIII.-XI. sz. idejéből nem egyházi cenzúrának tudható be, hanem, hogy nem léteztek festőművészek. A fejlett, szemet gyönyörködtető 'pogány' festőművész kultúrát kiirtották, helyében évszázadokon keresztül csupán suta groteszk, sokszor gusztustalan alakokat voltak képesek odapingálni, ezért roppant fontos minden olyan fennmaradt alkotás, mely képes egy nívós – pre-reneszánsz – művészi szintet bizonyítani.

 

 

 

 

pompeii-fresco.jpg

az arany pogány korra jellemző, szép szinekkel, arányos formákkal kidolgozott, mitológia hatású csoportkép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

csoport_ker.jpg

 

és most a felső képet vessük egybe evvel a több szóz évvel később 'alkotott' keresztény művész csoportképével ...

 

 

 

 

roman_festm.jpg

és azt hiszem még egy összehasonlitást megengedhetek a keresztény és az azelőtti világ művészete közötti enormis egyenlőtlenségre.

Ezt a gyönyörűen kivitelezett női portrét szivesen mindenki kiakasztaná falára,

 

Elfuserált szellemiségnek szemléltető bizonysága csak elfuserált valami lehet …

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

jez_piktura.jpg

majd évszázadokkal később a festészet szépségét teljesn feladó keresztény piktorok már csak ilyen silány otromba képmásokat voltak képesek összepamacsolni.

Bizánci művészek alkotásait leszámítva több mint öt évszázadon keresztül nem létezett önálló itáliai festészet, csak ilyen barlangrajz-szerű mázolmány.

 

 

 

 

12.jpgRóma központjában, a Colosseum szomszédságában található a kiemelten figyelemre méltó kora-keresztény műemlék, a XI. században emelt Szent Kelemen bazilika. A bazilikát egy IV. században alagsori szinten megépített gnosztikus keresztény épitményre, a X.-XI. században teljes gőzzel üzemelő Kelemen alagsori templomára húzta fel a templom urának számító bíboros, Anasztáz (1102-25). Ez a máig is épségben fennmaradt műemlék, Róma agyik büszkesége a Szent Kelemen bazilika. Anasztáz terveinek megfelelően a felső szinttel megnagyobbodott templom-bazilika, vallási és a városon belüli politikai céloknak jobban eleget téve nagyot növelt a bíboros presztisén. A IV. századi templom alatt egy még régebbi I. században épített 'pogány' templompince és masszív fundamentumfalak szolgáltattak alapot minden későbbi ráépítkezésre.

mitra_kelemen.jpg

Ebből a legalsóbb szintből nyílik egy földalatti II. században kialakított barlangszerű Mithras templom. Falak mentén, az oltár két oldalán fekvő-heverő pihenők voltak kialakítva, melyeken a szent növényeknek számító entheogének elfogyasztása után a hívők kényelmesen képesek voltak átélni a módosított valóságba átkerült extázisukat.

 

 

pokol.jpgA Szent Kelemen alsó templomában található freskók közül nem egy elkészítési idejét VII-IX. századi felújításukhoz kötik, holott ilyen restaurálásokat régészetileg nem lehet nyomon követni, azokról csak egyházi iratokból (másolatok) értesülünk.

Krisztus pokolra (limbus) szállását – lelkek mentése érdekében – ábrázoló freskó töredék alkotási évét 850 körülre dátumozzák a sokat tanult szakemberek, ám az erősen megrongálódott képből egy 850 keletkezésre következtetni erőltetett görcsölésre vall. A rögeszmés erőlködés szerves része annak bizonyítására, hogy igenis létezett egy Karoling reneszánsz, egy csodás művészetileg magasan szárnyaló Karoling kultúra, ennek bizonyítására nyugodtan lehet ide-oda dátumozni különböző korokból származó szépművészeti emlékeket.

 

Kétséges bizonyítékokkal alátámasztott Karoling művészeti remekeket Itáliában fellelni lehetetlenség, helyette a X. sz. közepétől kezdődött templom, bazilika javítások, díszítések egyre inkább megszaporodtak. A régészet segítségével kimutatható tetőszerkezetek, falak javítása, vakolása, meszelése már tudományosan bizonyítható, pl. az újonnan beindult téglagyártó üzemek termékei könnyen beazonosíthatók. A restaurálásokkal egy időben ment végbe a csupasz falak díszítése.

Templomok, kápolnák díszítésének kiadásait sokszor közönséges polgárok, buzgón gyakorló keresztény donorok készítették el; kisnemesek, kereskedők, nyugdíjba vonult rablók, kapitányok és hirtelen meggazdagodott özvegyek egyszerű motívumok vagy összetettebb, szenteket megelevenítő festményekkel szépítették a csupasz falakat. Majd minden esetben a mecénások, mint modellek felkerültek a templomi freskókra Chris Wickham (Medieval Rome: Stability and Crisis, 900-1150) említ néhány, XI. sz. végén Rómában élt, pontosan beazonosítható támogatót és az alkotásokat, amelyeken meg van örökítve személyük; Pietro a 'medicus' a Pallara-i Mária templom építtetője, Bonizzo Szent Orbán templom díszítője, Beno di Rapiza és felesége Mária Macellaria, akik jómódú kereskedők/földbirtokosok voltak.

beno_csalad_1.jpgA római szent Kelemen templom alsó szintjén található, rosszul kivehető, erősen kopott négy táblafestmény egyikén Beno Rapiza és felesége Mária, három gyermekükkel lett megörökítve. A Rapiza család Szent Kelemen csodálatos gyógyítását megjelenítő freskó alsó részén, mint modellek szerepelnek. A festmény stílusa, színei, az alakok ruházata, formái pont úgy néznek ki, mint a templom többi képének jellegzetességei, ezért alaptalan néhány freskó elkészítési idejét több száz évre visszadátumozni.

orig_sissi.jpgSzent Kelemen és Sissinus c. XI. századi erősen megkopott táblaképe, mely ma is látható az alsó templomban. Ezt a képet kb. 150 évvel ezelőtt lemásolták … (alsó kép)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

sisssinus.jpgA sok homályos, nehezen kivehető kép közül egyetlen alkotásban gyönyörködhetünk csupán egy XI. sz. végén készített táblakép hű másolatában, amiről ír szerzetesek az 1800-as években az eredeti színeket hűen visszaadva pontos kópiát készítettek.

A táblakép témáját egy görög nyelven íródott VI.-VII századi hágiográf firkálmány szolgáltatja, melynek másolata Migne, Patrologia Latina c. gyűjteményében lelhető fel. A gyerekes történet szerint Sissinus (Trajanus császár) féltékeny volt feleségére Theodorára és zavarta, hogy felesége az erkölcstelen züllöttnek mondott keresztény gyülekezetben pazarolja idejét. Sissinus utána lopakodott az asszonynak, hogy rajtakapja, egy oldalbejáraton bement és szolgájával félrehúzódva leste mi történik. Mikor Kelemen befejezte a misét és a gyülekezet kimondta az áment, Sissinus hirtelen megvakult és megsüketült.

Kelemen pápa a korai hierophan ábrázolást utánozva karjait széttárva fejezi be igehirdetését (átokmondását), tőle jobbra Sissinius (nem más, mint Traianus császár) látható, mögötte felesége Theodora, a frissiben keresztényhitre tért szent asszonyság támogatja az éppen megvakított férjurát. Sissinus másik oldalán szolgája nyúl hóna alá, mire szüksége is van, mert szent Kelemen a zsidó-keresztény mágia segítségével megvakította és megsüketítette. Hágiográfia mesegyűjteménye szerint Theodora későbbi könyörgésére Kelemen házhoz ment gyógyítani a császárt, ám mikor Sissinius visszanyerte látását, hallását le szerette volna tartóztatni Kelement, mint gonosz varázslót és fekete mágia segítségével elkövetett rontással valamint házasságtöréssel is megvádolta. Ekkor megint fantasztikus csoda történt, mert mikor Traianus szolgái rávetették magukat a keresztény szentre, akkor csupán egy nagy méretü kőoszlopra ugrottak rá. A táblakép aljában láthatjuk, hogy Sissinus szolgái húzzák vonják a Kelemennek vélt kőoszlopot, ami az átváltozás előtt eredetileg Kelemen lehetett.

A történet egy eléggé lapos érzelmekre hajazó keresztény történetnek néz ki de, ha jobban megnézzük könnyű zsidó gyökereit felfedezni. Az Apostolok cselekedetiben a Damaszkuszba igyekvő Sault Jézus útközben megvakítja „... ezért kézen fogva vezeték be őt Damaszkuszba.”, „És három napig nem látott ...” Sissinus, Saulhoz hasonlóan keresztény közbejárásra nyerte vissza látását.

Sissinus története, Saul megvakításával egyező módozatban bizonyíték a keresztény fekete-mágia gyakorlatára, arra az igyekezetre, mikor rontó praktikák segítségével sokszor ártottak embertársaiknak. Természetesen pontosan leellenőrizni, hogy melyik esetben mennyire volt hatásos gonosz praktikájuk lehetetlenség, de a meglévő negativ szándék, az ártás akarata, a különböző formákban megfogalmazott rontó vágyódás bizony többször felbukkan, mely történetek mind kitörülhetetlenül szerves részévé váltak a keresztény hagyományoknak.

Borzasztó hiba lenne szem elől téveszteni azt a tényt, hogy az összes mágiafajta, mágikusnak ható cselekmények összessége; varázslás, bűvölés vagy szemfényvesztés a fekete mágia fogalomkörében tartozik. Ezek között a legártóbb változat mikor a másik gyengeségét kihasználó pap ártás, rontás vagy kiátkozás szertartásával pszichológiai terrort, lelki traumát okozott, amivel legtöbb esetben betegség vagy épp halál kiváltása volt a cél. Minden józan emberi, etikai felfogás szerint csak a gyógyítás és áldás számít 'fehér' mágiának.

Az évszázadokon keresztül tartó, rendszeres szitkozódó, átkozódó szertartások, melyekben pápák és főpapok dühöngve ártást-rontást propagáltak, a keresztény kultúra szeretett fegyvere volt. Egy olyan alantas praktika, mely minden jellegében kimeríti a fekete mágia fogalmát. A keresztény fekete mágia legaljasabb változataival; emberek szadista kínzásával, eleven elégetésével, bestiális legyilkolásával – jelen tanulmányomban – helyhiány miatt foglalkozni nem tudok.

 

Szerző: katolnai  2016.11.04. 09:21 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kepeskeresztenyseg.blog.hu/api/trackback/id/tr8811914795

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása